Reményik Sándor: Nem urad és királyod

 







Schilling Olginak



Kicsi leány, hidd el nekem:



Nincs olyan férfi,




Aki egy lány tökéletes




Szerelmi szent-áldozását megéri.




S ha volna is: hogy követelheti,




Hogy megtagadd magad?




Te Lélek vagy: kiolthatatlan Fény,




Megsemmisíthetetlen külön-lény,




Isten-gondolta külön-gondolat.




S kötötten is szabad.




Szabad.

“Semmiért Egészen”??



Istenkísértő őrült akarat




Képzelhet csak el így, rabnőjeképpen.




S hiába úgyis:




Nem lehet egészen.



Megíratott, hogy: “Az egyén szabad




Érvényre hozni mind, mi benne van,




Csak egy parancs kötvén le: szeretet.”




De szeretni csak szabadon lehet.




Egyenlő méltósággal.




Külön világ, szemben külön világgal.




Az eggyéolvadásuk: csoda, ünnep.




De nincs embernek emberen hatalma.




És semmi sincsen, amit
követelhet.



Azért, ha jönne modern Farao,




Ki lelked vágyik leigázni,




Az Isten képét benned megalázni




S gúlához követ hordani marasztal:




Pattanj vissza acélos daccal!

Kicsi leány, akárki lesz a párod:



Te önmagad vagy, és ő önmaga.




Együtt: Isten két iker-csillaga.

Kicsi leány, akárki lesz a párod:



Szegény, szánandó embertársad ő,




Nem urad és királyod.

1935 április 24

Tovább a blogra »