1.0Versek hívatlanulhttps://alkimistaa.cafeblog.huhivatlan.vendeghttps://alkimistaa.cafeblog.hu/author/hivatlan_vendeg/<p style="text-align: center;">  <strong><span style="font-size: 10pt; color: olive; font-family: Verdana;">Zelk Zoltán: ZÚZMARA   <br></span></strong><img alt="https://alkimistaa.cafeblog.hu/files/zz1.jpg" src="https://alkimistaa.cafeblog.hu/files/zz1.jpg"><br><span style="font-size: 10pt; color: olive; font-family: Verdana;"><span style="font-size: 10pt; color: olive; font-family: Verdana;"></span>Mikor az első zúzmara   <br>megül a rózsafákon,   <br>töpreng az ember, mit tegyen,   <br>hogy ami fáj, oly nagyon mégse fájjon.   <br><br>De tudja, fájni fog soká,   <br>mert büntetlenül nem lehet szeretni,   <br>az ész végülis megadja magát,   <br>ha a szív már nem s nem akar feledni.   <br><br>Mert zúzmara a rózsafán,   <br>mert varjúszárnyak árnya hull a hóra. –   <br>A nyári tücsökcirpelés   <br>most ér a csillagokba.</span></p>rich