2008 november 29. | Szerző: hivatlan.vendeg |

 Szeretem, ha hajnaltájban,

Mikor csend van a szobámban,

de pajkos nyara a napnak

Fittyet hány a függönybojtnak

Felébredek.

Elmélázok

Ma talán kincset találok

Rubint, gyöngyöt, kék gyémántot

Vagy talán egy fontos számot

Amin régi barátomat csengetem fel

Egy perc alatt

Nem nyitom ki a szememet

Csendben várom, életemet

Ma milyen csoda fogja alakítni

Mint a szobra – óriás fának,

Színes képe a naptárnak

Mint a csokra vadvirágnak